Óvodaérettség és a képernyő előtt töltött idő
A zökkenőmentes óvodakezdés érdekében jó, ha bizonyos szokásokat már most kialakítunk. Szakemberek szerint ezek közt lényeges, hogy szerepeljen a képernyő előtt töltött idő csökkentése, ám az is számít, hogy milyen műsorokat néz, egyedül vagy szülőkkel tévézik-e a kicsi.
Szókincs és jó kifejezőkészség
A Játékliget szakértője szerint a gördülékeny beilleszkedést segíti, ha a gyermek képes jól megértetni magát a
környezetével. Nem a kiejtésen van a hangsúly, hiszen ez még rengeteget változik az óvodai évek alatt. A szókincs a fontos, hogy ki tudja fejezni mit szeretne egy játékban, vagy az óvó nénitől és megértse, tőle mit kérnek. Ezt a képességet a meseolvasáson kívül sok beszélgetéssel segíthetjük. Nevezzük nevén a tárgyakat, amiket otthon a hétköznapokban használunk, vagy ha például bevásárolni, postára megyünk. Beszélgessünk róla, hogy mit látunk séta közben, vagy ha autóval utazunk. Ezektől mind nagyon sokat fejlődhet a szókincse és a kifejezőkészsége.
Módosult az ajánlás: napi 1 óra
Az American Academy of Pediatrics (AAP) 2001-es felhívása szerint a kora gyermekkori sok televíziós hatás két szempontból is rontja az esélyt a zökkenőmentes óvodakezdésre. Egyrészt lassítja a nyelvi fejlődést, másrészt 
problémákat okoz a szülő-gyermek kommunikációban is. A szakmai szervezet ezért a 2 éven felüli gyermekek számára maximum napi 2 óra képernyő előtt töltött időt javasol. A számítástechnika fejlődése, az internet, a tabletek és okostelefonok elterjedése miatt az AAP 2016-ban módosította az ajánlást. Napi 1 órára csökkentette a televíziózással töltött idő hosszát a 2 és 5 év közötti korosztályban, figyelembe véve, hogy a valóságban a gyerekek jóval több időt töltenek képernyő előtt, mivel már nem csak a televízió, hanem egyéb eszközök már az egészen fiatal korosztály életének is részévé váltak.
Az idő a lényeg
Mit tegyünk akkor, ha szükségünk van néhány szabad percre, hogy elintézzünk egy munkával kapcsolatos fontos hívást, vagy elkészítsük a vacsorát? Az AAP szakemberei szerint a vizsgálatukban megfigyelt 807 gyermek között azoknál mutatkozott a legnagyobb eltérés fejlődésben, akik napi 2 óránál többet töltöttek a képernyő előtt. Nincs okunk tehát lelkifurdalásra, ha rövid időre bekapcsoljuk a tévét, amíg mi befejezzük a dolgainkat.
A képernyő előtt töltött idő fejleszthet is?
A képernyő előtt töltött idő hossza mellett azonban a szakemberek még egy fontos összefüggésről beszámoltak. Megállapításuk szerint, ha a szülők meghatározott fejlesztő, edukációs célú műsorokat kapcsolnak be gyermeküknek, akkor akár még a fejlődésüket is segíthetik. Az AAP 2016-os ajánlása konkrétan említi például a Szezám utca (eredeti címe: Sesame Street) népszerű amerikai bábsorozat kognitív, műveltséget és szociális készségeket fejlesztő hatását.
Közös program is lehet
A gyerekeknek fontos, hogy megértsék, mit látnak, hogy megmagyarázzuk a történéseket. A szakmai szervezet szerint a műsorok, alkalmazások és játékok körültekintő megválasztása mellett ezért lényeges, hogy a szülő olykor legyen aktív résztvevője is ezeknek a programoknak. Nézzünk meg közösen egy műsort, játsszunk együtt egy játékkal és beszélgessünk róla. Éljünk a technika nyújtotta lehetőségekkel, de használjuk ki okosan!
Forrás: www.jatekliget.hu
