Fejleszt Elek - Barangolás a tanyán

A téri relációs szavak értése és használata a betűtanuláshoz elengedhetetlen. Az a kisgyermek aki biztosan ezekben a kifejezésekben hatalmas előnyben van, hiszen nemcsak látja hogyan alakítja a tanító a betűket, de a szóbeli megerősítést is a segítségére lesz. A füzetben való eligazodáshoz is szükséges a téri-, síkbeli tájékozódás.

A tájékozódás fontos, elengedhetetlen, ehhez azonban a szükség van a biztos, stabil testtudatra. A testrészek megnevezése, beazonosítása saját magunkon és síkban egyaránt egy fontos eleme az óvodáskorú gyermekek fejlesztésének.

A finommotorika fejlesztése több feladatban is megjelenik, nem véletlenül. A rajzoláshoz, íráshoz elengedhetetlen e készség fejlesztése. A játékos formában történő gyakorlás kevésbé megterhelő, a nehézséggel küzdő gyermekek számára is kellő motivációt biztosít. A konkrét rajzos feladaton túl az apróbb eszközökkel történő manipuláció, vagy az ujjak finommozgását igénylő küldetések is megtalálhatók a játék feladatai között.

Az emlékezeti funkciók minden tanulási folyamat alapja, az új ismeretek elsajátításához szükségesek. Fejlettsége meghatározza, hogy mennyi ismétlésre, gyakorlásra van szükség. Első osztályban a betűképek elsajátítása próbára teszi minden kisgyermek emlékezetét. A játékban a képi emlékezetre egy önálló feladat, a szóbeli emlékezet, több részfeladat irányul.

Szerencsés, ha szerialitás (sorrendiség) pontos észlelésére és a haladási irány kialakítására irányuló feladatokkal már óvodás korban találkoznak a gyermekek.

Az olvasás, írás, a füzetvezetés balról-jobbra történő iránya, a betűk vagy a többjegyű számok számjegyeinek sorrendje nem változtatható szabadon. E képesség erősítésével megelőzhető pl. a tűkörolvasás, vagy a helyiértékek cseréje

A betűismeret elsajátítását követően az olvasás, írás folyamata megköveteli az analizáló-szintetizáló gondolkodást, tagolási képességet. (Képi szinten pl. a leírt szavak betűkre való bontását.) A szótagokra való bontás az olvasás, írás mellett a helyesírást fogja támogatni. Ezek fejlesztésére két játékmező feladatai adnak a lehetőséget.

A matematikai készségek fejlődése egészen kicsi kortól, szinte észrevétlenül fejlődik. Ha gyermekünknél ez lassabb ütemű, akkor érdemes óvodáskorban már játékos formában gyakoroltatni. Ha nem foglalkozunk vele, akkor előfordulhat, hogy gyermekünk számfogalma nem stabilizálódik olyan gyorsan ahogy az iskolában a tananyaggal haladnak. Ez hamar kedvét szegheti a gyermekeknek. A matematikát egy-egy ilyen apróbb lemaradás hatására sokan „mumus” tantárgynak tekintik, pedig kellő alapozással a nehézségek nagy részét el lehet kerülni.

A társasjátékok már önmagukban biztosítják e készségek erősödését, a várakozásra való képességet, a monotóniatűrést, a siker és a kudarc feldolgozását. Játékunkban több feladat az együttműködésen alapul, a páros feladatok egymás segítése mindkét játékosnak pontot hoz. Az iskolai környezetben 25-30 kisgyermeknek kell alkalmazkodni a másikhoz, várakozni a lassabbakra, feldolgozni ha valami nem megy rögtön.

Sokkal könnyebb elfogadó, segítő társakkal elviselni a kudarcot, vagy örülni a saját és mások sikereinek.